Andorral elkezdtünk ötletelni, és egy új választási rendszer alapjait kezdtük lerakni. Lássuk az elméletét először is az általam javasolt rendszernek. A gondolat abból indult ki, hogy az eddigi, és a jelenleg érvényes új választási törvény alapján a „győztes visz mindent” elve érvényesül a leginkább, némi arányos kompenzációval, aminek következménye az, hogy egy szélsőséges helyzetben a választók 1/3-ának szavazata elég ahhoz, hogy egy párt 2/3-os többséget szerezzen a törvényhozásban. (2010-ben a 8 millió választóból 2,7 millióan szavaztak a Fideszre, ez pont 1/3...) Sőt, ha még szélsőségesebb helyzetet akarunk, akkor egy olyan esetet vegyünk például, ahol két nagy pártnak a támogatottsága gyakorlatilag megegyezik, mindkét pártra mondjuk 3-3 millióan szavaznak, mégis mind a 106 választókerületben A párt nyer 10 szavazattal B párt előtt. Ez 106 hely A párt javára, és a maradék 93 mandátum pedig a listás szavazatok, valamint a töredékszavazatok alapján lesz kiosztva. B pártnak tehát lesz 6 millió szavazata az országos listán, A pártnak pedig 3, azaz a 93 mandátum 62 - 31 arányban kerül kiosztásra B párt javára, így A párt összesen 137, B párt pedig 62 helyet kap a 199-ből. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszerben két közel egyforma politikai erő esetén is lehet olyan eredmény, hogy az egyik kétharmados többséget kap.
A rendszer egyik problémája tehát a „győztes visz mindent” elve, mely az angolszász választási rendszerben bizonyította, hogy hosszú távon csak akkor eredményes, ha két elfogadható, egymást váltó párt létezik az országban. Mivel ez Magyarországon nem lehetséges a politikai kultúra miatt (szocialista-liberális ellentét, konzervatív-liberális ellentét), jobban szolgálná a választók érdekeit (helyes reprezentáció) az arányos rendszer. A teljesen arányos rendszereknek ismert néhány gyermekbetegsége, a legfőbb probléma az, hogy túlságosan szétforgácsolja a parlamenti pártokat, így túl nagy koalíciókat kényszerít ki. Előnyük viszont pont az, hogy a szavazatok arányának megfelelően osztják ki a mandátumokat, és nem engedik, hogy könnyen szerezzen egy párt túl nagy többséget.
A másik probléma az, hogy a rendszer alapjainak megváltoztatása túl könnyű, hiszen az összes mandátumot kiosztják, és ezért egy olyan választáson, ahol többen maradnak távol, mint ahányan a legnépszerűbb pártra szavaztak, létrejöhet olyan helyzet, hogy a szavazók 1/3-ának felhatalmazása elegendő ahhoz, hogy az egész rendszert megváltoztassák. Amennyiben nem minden mandátumot osztanánk ki, úgy sikerülne elérni, hogy csak valódi alkotmányozó felhatalmazással (azaz a szavazók valódi egyetértésével) lehessen a rendszer alapjait megváltoztatni.
Javaslatom tehát a két problémának együttes kiküszöbölését a következő rendszerrel:
- A szavazás egyfordulós, csak pártlistás, a végén összesítik a választópolgárok számát.
- A parlamenti helyek és a választópolgárok száma alapján kiszámolják, hogy mennyi szavazat szükséges ahhoz, hogy egy mandátum betöltésre kerüljön (jelenleg kb. 8 millió szavazó és 199 hely esetén ez kb. 40000 lenne)
- Minden párt megkapja a szavazatainak megfelelő számú mandátumot (a kiosztási algoritmus mindig a legtöbb szavazattal rendelkező pártnak ad egy mandátumot, és annak szavazataiból levonja az előzőleg megállapított 40000 körüli szavazatot, majd megismétli mindkét lépést.)
- Az üresen maradt helyeket nem töltik be.
- Miniszterelnök megválasztásához, illetve törvények elfogadásához a jelenlévő képviselők felénél egyel több szavazat szükséges.
- Sarkalatos törvények elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadánál egyel több szavazat szükséges.
- Az Alkotmány, és egyéb alapvető fontosságú törvények (választójogi, kisebbségi, stb.) módosításához az összes képviselő kétharmadánál egyel több szavazat szükséges (199 fős országgyűlés esetén 133 szavazat)
A létrejövő rendszer a korábban említett hiányosságoktól mentes volna, bár nyilván lennének új hibái. A túl sok távol maradó szavazót meg lehet győzni előbb-utóbb arról, hogy menjenek el szavazni, ugyanis nélkülük sosem lehet alkotmányozni - de ennek így is kéne működnie. Egyéb felvetések?