Friss topikok

Licenc

Creative Commons Licenc

Fülke

Fülkeforradalom van! Mi tudósítunk.

Miért okosabbak a zsidók?

2012.02.10. 07:00 | kolbenheyer | 2 komment

Címkék: gazdaság történelem zsidó

Olvasd a Sárdobálót is!

Régi megfigyelés, hogy bizonyos pályákon, munkakörökben meglepően nagy a zsidók aránya. Az is régi megfigyelés, hogy ezekben a munkakörökben több pénzt lehet keresni, mint a gazdaság más ágazataiban. Például sok ügyvéd, bankár vagy újságíró zsidó, míg a földművesek vagy a bányászok között elvétve sem találunk. A zsidó földművesek hiánya egészen különös, hiszen minden társadalom többsége eredendően földműves. Mindez persze azt is jelenti, hogy a zsidók a többségi társadalmaknál sokkal inkább városlakók. A régi megfigyelésnek három klasszikus magyarázata van. A rasszista olvasatban a zsidók maguk monopolizálják ezeket a szakmákat, kirekesztik a gójokat, sőt ezeken a „nem termelő” szakmákon keresztül ki is zsákmányolják a „termelő” többségi társadalmat. Mivel nyilvánvaló, hogy az évszázadok óta jogilag korlátozott zsidóság nem volt képes monopolizálni semmit, és az is, hogy a modern társadalmakban a lakosság egészének többsége a tercier, azaz klasszikusan nem termelő szektorban dolgozik, ez az olvasat ostoba, és persze ami annál is rosszabb: gonosz és káros. Egy ellentétes érvelés szerint éppen a zsidók jogfosztása vezetett a megfigyelt jelenséghez: mivel a középkorban nem birtokolhattak földet, és nem lehettek céhek tagjai, csak a kereskedelem, a szolgáltatások és a pénzügyletek maradtak számukra. Az érvelés első fele nyilvánvalóan igaz, a probléma inkább az, hogy a zsidóság városba költözése Európában is korábban indult meg, mintsem a középkori egyház ezt elérhette volna, ráadásul lejátszódott a muzulmán Közel-Keleten is, ahol ilyen korlátozások nem léteztek. Végül a harmadik elmélet szerint a zsidókban nincs semmi különös, a vallási/faji kisebbségek a világon mindenhol úgy igyekeznek közösségként fennmaradni, hogy néhány szakmában koncentrálódnak. Így van ez az afrikai indiaiakkal éppúgy, mint az indonéziai kínaiakkal, vagy épp az európai zsidókkal. Ez ugyan cáfolhatatlanak tűnik, nem magyarázza meg azonban azt, hogy miért éppen a jobban jövedelmező szakmákban koncentrálódtak a zsidók.

Mondhatjuk persze azt, hogy a közösség önfenntartó törekvése találkozott a többség kirekesztésével, és együtt határozták meg a válaszható pályákat. Van azonban még néhány nyugtalanító tény. Egyrészt a zsidók lélekszáma az ókor végén sokkal nagyobb mértékben csökkent, mint a nem zsidóké, a közép- és újkor során viszont nem növekedett jelentősen. Másrészt Európában élt legalább egy másik kirekesztett, ugyanakkor összetartó közösség is, amelyik egészen más pályákat választott: a cigányság. Persze, de hát a zsidók okosabbak, mondja bennünk a szalonrasszista. Oké, de akkor magyarázzuk meg, miért. Az okokat a régmúltban kell keresnünk. A Krisztus utáni első két évszázadban alapvető változások történtek a zsidó vallásban. A jeruzsálemi templom papsága mellett megjelent egy másik vallási elit, a farizeusok, akik a templomi áldozatbemutatás helyett a Tóra tanulmányozására helyezték a hangsúlyt. A két csoport küzdelmét a római hódítás döntötte el: Titus lerombolta a Második Templomot. A zsidó vallás központi tere a zsinagóga lett, vezetője a rabbi, az áldozatot pedig végleg a Tóra-olvasás váltotta fel. Ettől kezdve minden zsidó vallási kötelessége volt gyermekei iskoláztatása. A következmények drámaiak. Mivel az oktatás az ókorban hihetetlenül drága volt, csak bizonyos városi szakmák esetében volt kifizetődő. A vidéki, földművelő zsidók egy része talán városi foglalkozásra váltott, de tömegeik inkább a vallást hagyták el, és csatlakoztak a sokkal kevesebbet követelő kereszténységhez vagy iszlámhoz.

Azaz zsidó csak az maradt, akinek „megérte”, olyan foglalkozásokban koncentrálódtak, ahol az oktatás kifizetődő befektetés volt. A későbbiekben ez nyilvánvalóan azt is eredményezte, hogy beindult a kisebbségekre általánosan jellemző foglalkozási szegregáció, azaz a zsidó fiatalokat a zsidó közösség is ebbe az irányba nyomta. Ráerősített minderre Európában a keresztény többség kirekesztő magatartása. És aztán jött az újabb fordulat. A 18-19. század fordulóján beindult ipari forradalom hirtelen óriási keresletet teremtett az iskolázott munkaerőre, ugyanakkor végleg megteremtette a vállalkozás és a pályaválasztás szabadságát, ráadásul a felvilágosodás erodálta az egyházak, vallási közösségek kizárólagos csoportképző erejét. A külvilág és a saját közössége korlátozásai közül kitörő zsidóság óriási sikerrel foglalta el a megnyíló új lehetőségeket. Ez a zsidó sikerek titka. Mitől okosabbak tehát a zsidók? Természetesen semmitől. De átlagosan tanultabbak, képzettebbek, több humán tőkével rendelkeznek, és emiatt jobban keresnek. Tanulni kéne, gójok!

P.S.: Ha már az előbb példálóztam a cigánysággal. Nem lehetséges-e, hogy ahogyan a mai zsidók azok leszármazottai, akik „zsidók maradtak”, azaz ragaszkodtak a drága oktatáshoz, úgy a mai cigányok azok leszármazottai, akik „cigányok maradtak”, azaz ragaszkodtak a vándormesterségek szabadságához? Sőt, nem lehetséges-e az is, hogy a folyamat a cigányság esetébe azóta is tart: aki magasabb társadalmi státusra tesz szert, az már nem is cigány, így a kategória tartósan a társadalom peremén élőkön ragad?
 

A bejegyzés trackback címe:

https://fulke.blog.hu/api/trackback/id/tr874076307

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ralf 2012.02.11. 10:39:19

Az ókori Izraelben bizony az emberek nagy többsége mezőgazdasággal foglalkozott, pont mint másutt, és a mai Izraelben szintén igen jelentős a növény- és gyümölcstermesztés, másrészt még a XXI. században is - legalábbis Magyarországon - nagy a görcs, hogy idegenek ne vehessék meg a magyar földet. Ráadásul a föld birtok alapvetően a feudális rendszeren belül cserélt gazdát, amelyben a zsidók nem voltak benne.

A középkori társadalomban minden polgárnak megvolt a maga helye, a zsidónak - lévén a társadalmon kívül - nem. Így neki magának kellett napról napra biztosítania a saját megélhetését, ászre kellett vennie minden adódó lehetőséget. Mivel pedig ez az a tulajdonság, amit a kapitalizmus a leginkább értékel, a polgárosodás még inkább megnyitotta előttük az utat. De az olasz városállamokban, ahol a kereskedelem volt a fő megélhetési forrás, vagy ahol éppen nem voltak zsidók Nyugat-Európában, ott a gyarmatosítás kínálta lehetőség ugyanezeket a képességeket kialakította a nem zsidókban is.

A középkorban nem volt jelentős pénzforgalom, a pénz drága és ritka volt. A zsidók viszont ki voltak zárva minden tulajdonlásból, ezért vagyonuk pénzben, aranyban állt, ezért ha bárkinek éppen likviditási gondja volt (mondjuk, nem tudta kifizetni a lovagjait), csak hozzájuk fordulhatott, akiknek mindig volt mozgatható készpénzük.
A zsidók kereskedők is azért lettek, mert - azon túl, hogy ennek kultúráját még a Közel-Keletről hozták - ehhez nem kellett más, mint pénz, amiből árut vesznek, és némi infrastruktúra. A kereskedő nem függ senkitől, csak a jószerencsétől, tehát bárki végezheti (ahogy p. a földművelést nem). Mivel viszont "cigányélet", nem annak való, aki minden ízében a földhöz kötődik, azaz a középkor során a kereskedők mindig idegenek voltak (a török időkben például a zsidók mellett görögök, de az ókori Izraelben a föníciaiak).

Mind a pénzkölcsönzés, mind a kereskedelem elsődleges célja a profit, azaz mindkét tevékenység bátran nevezhető kapitalistának. Így a polgárosodás, a szabad vállalkozás egyenesen beletalált abba, amihez a zsidók a legjobban értettek.

Ami a zsidó orvosokat, jogászokat, újságírókat, filmeseket illeti, ezek szabad szakmák, amelyekben vállalkozni kell, naponta találékonynak lenni, kockáztatni és nyerni (vagy bukni). Ezzel szemben Magyarországon a dzsentri ifjúság álmainak netovábbja a nyugdíjas állás volt valamely állami hivatalban. Nem azért voltak "alulreprezentáltak" a függet6len értelmiségi szakmákban, mer bárki kizárta volna őket belőle, hanem mert nem volt rá igényük. Ők nem szabadságról álmodtak, hanem biztonságról.

ralf 2012.02.11. 10:40:46

Ami a cigányokat illeti, nagyon fogyelmedbe ajánlom Bencsik Gábor blogját: http://ciganyokrol.blog.hu/