Olvasd a Sárdobálót is!
A magyar kormány szabadságharcot vív. Ez az értelmezési kerete a jelenlegi gazdaságpolitikának. Megint nem egy szakpolitika tartalma, hanem a köré szőtt mítosz szerez neki támogatókat és ellenfeleket. A mítosz mindig konstrukció, de ezúttal nem csak hamis, de káros is. Szedjük szét.
I. A nemzet (01.23.), II. A függetlenség (01.25.), III. A mítosz (01.27.)
A nemzeti függetlenséget evidens értékként kezeljük, anélkül hogy rákérdeznénk, miért. Pedig az összetett szó egyik eleme sem egyértelmű, úgy pedig nehéz az értékéről nyilatkozni. Folytassuk a hátuljával. Mi a függetlenség? A szótár szerint a függetlenség egy ország képessége az önkormányzásra, valamint területének szuverenitása. Ha tehát egy ország maga hozza és kényszeríti ki törvényeit, valamint területétől jogszerűen nem lehet megfosztani, akkor független. Elég önkényes definíció, hiszen ennek segítségével egyáltalán nem mondható meg, kinek is jár függetlenség. Amíg egy ország nem létezik, addig egyrészt nincs kihez-mihez kapcsolni az önkormányzás és a szuverenitás jogát, másrészt addig ezek éppen ahhoz az országhoz kapcsolódnak, amiből kiszakadni készül. Amíg nem létezett Szlovákia, honnan tudtuk, hogy éppen ennek az országnak jár a függetlenség? És amíg nem létezett, addig a függetlenség éppen a Magyar Királyságnak járt, nem? Felágaskodott bennünk a revizionizmus fenevada? Ültessük le, mert az okfejtés épp így alkalmazható a Habsburg Birodalomra is. A függetlenség csak utólag válik értékké, mégpedig a mindenkori győztesek értékévé.
Nem véletlen, hogy a nemzeti függetlenség nem került be soha az alapértékek közé. A felvilágosodás nagy dokumentumai mind csak levezették a nemzeti függetlenségre való törekvést valami másból. Mind az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, mind a francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata azzal indokolja a kormányzat erőszakos leváltását, hogy az megszegte a társadalmi szerződést a természetes jogok (élet méltósága, szabadság és tulajdon) védelméről. Azaz az USA esetében a nemzeti függetlenség csak mintegy járulékos következménye az angol abszolút királyi hatalom elutasításának. Nem az amerikai nemzetnek jár a függetlenség, hanem az amerikai emberek természetes jogait köteles a mindenkori államhatalom megvédeni, ha pedig ezt súlyosan elmulasztja, akkor az említett emberek joggal lázadhatnak fel. Az egyén önrendelkezéséből következik tehát a csoport önrendelkezése. De melyik csoporté? Nincs biztos fogódzónk abban a kérdésben sem, hogy mely csoportok számára jár evidensen az önrendelkezés. Az amerikaiaknak igen, de az amerikai feketéknek külön nem? Miért? Ha maradunk a kultúrnemzet homályos fogalmánál, akkor most sem kapunk választ. Kitalált csoportoknak nem tudunk jogokat garantálni. Az államnemzet pedig megint önmagát igazolja: csak a függetlenség kiépülése után értelmezhető, önmaga oka továbbra sem lehet.
Azért nincs elméleti válaszunk, mert a nemzeti függetlenség nem elméleti kérdés, hanem gyakorlati. A történelem során, mégpedig az európai történelem során alakult ki a szuverén állam intézménye, és vele a nemzeti függetlenség fogalma. Az európai újkorban vált el egymástól az egyház lelki és az állam világi hatalma. Előbbit megfosztották politikai eszközeitől: véget értek a vallásháborúk. Többé nem szabadott az üdvösséggel indokolni hatalmi törekvéseket, csupán a józan ésszel, az államokat pedig ezért szuveréneknek, azaz területükön belül jogszerűen sérthetetlennek ismerték el. Ez a vesztfáliai béke lényege. Csakhogy mindez praktikus egyezmény, a létező hatalmi centrumok paktuma, ezeket nevezték a továbbiakban szuverén államoknak. A praktikus egyezményeket pedig az erőviszonyok változásával fel szokás rúgni. A későbbiekben ugyan nem a vallással, hanem csupán pótlékaival, a nacionalizmussal és bizonyos politikai ideológiákkal (kommunizmus, fasizmus) indokolták az állami szuverenitás „igazságos” megsértését. Vagy éppen ellenkezőleg: egy-egy államhatalmat a természetes jogok megsértésével vádolva, mintegy kívülről segítették meg a szuverenitás megdöntését. Ha tehát a függetlenség csak praktikus status quo, akkor honnan a mítosz?
Folytatása következik pénteken.
